Budapesten született 1927. május 22-én és Vecsésen hunyt el 2011. november 25-én. Egyik őse a székesfehérvári Varkocs György várkapitány volt.

Elemi iskoláit Vecsésen, középiskoláit Pestszentlőrincen végezte. 1946-1948 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia egyházzenei tanszakon tanult Bárdos-Forrai-Kodály kezei alatt. A Zeneművészeti Szakiskolán 1948-1952 között Gergely Ferenctől orgonát, és Major Emiltől zeneszerzést tanult. 1945. január 1-től állt községi alkalmazásban. 1963-1970-ig a József Attila Művelődési Ház igazgatója. Honismereti kört, zenebarát klubot, állattenyésztési, gyümölcs-termesztési köröket működtetett és részese volt Goldmann György és Szabados Jenő újrafelfedezésének.

Megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést (1967). 1970-től 1976. december 31-ig Vecsés község tanácselnöke volt. 1977-től a nyugdíjazásáig, 1987. május 31-ig először a járási hivatal adófelügyelőjeként, majd az üllői tanács pénzügyi csoportvezetőjeként szolgált. Nyugdíjazása után a helytörténeti értékek mentésével foglalkozott.

Díjnyertes tanulmányai: A Vecsési Dalkör története (1989), A Vecsési Szalonzenekar története (1990), A Vecsési Vegyeskar története (1991), és az első Vecsési életrajzi lexikon (1995) írója. Az utóbbival, jó memóriájával óriási kulturális értéket mentett meg Vecsés számára, még akkor is, ha voltak jogos észrevételek a lexikonnal kapcsolatban. Zenei pályáját a felsőtelepi római katolikus templom kántoraként 1943-ban kezdte. A Vecsési Szalonzenekarnak 1945 óta a tagja, 1947-1980-ig a vezetője volt. A Vecsési Dalkörnek 1949-1952-ig, a Monori Ébredj Dalkörnek 1949-1952-ig, a Vecsési Vegyes karnak 1957-1971-ig, a Budapesti Férfikarnak 1960-1965-ig, a Tűzoltózenekarnak 1967-1970-ig volt a karnagya. 1960-ban alapító tagja és négy éven át gazdasági vezetője volt az Ivóvíztársulatnak. Vecsés Nagyközség vezetése - az újratelepítés 200. évfordulója tiszteletére - 1986-ban pályázatot írt ki Vecsési Szignál zenei darab elkészítésére. A beérkezett pályázatok közül Somogyi Lajos karmester Vecsési Szignálját nyilvánította győztesnek a szakmai zsűri. Ezt a Szignált a Vecsési Fúvószenekar és utóda, a VHZ minden vecsési ünnepség kezdete előtt eljátssza, mert ez a szignál a mienk, vecsésieké, és ezzel mintegy figyelmezteti a zenekar a közönséget, hogy kezdődik a hivatalos ünnepség.

Vecsési értékmentő munkáját 1997-ben a Róder Imre Alapítvány Kuratóriuma Róder Imre díjjal ismerte el.

Felesége Várkuts Gizella (Budapest, 1926. 07. 08. – Budapest, 1992. 11 30.) az Angolkisasszonyoknál végezte a tanítóképzőt. 1949-1951-ig Újlengyel - Vatyapusztán tanított, majd 1951-től nyugdíjazásáig a vecsési Martinovics téri általános iskola tanítónője volt.