Történet

Az első említés a könyvtár létezéséről, az 1887-es évhez fűződik. Róder Imre, a település kántortanítója kezdeményezésére "Olvasókör" alakult.
A Körön belül könyvtár, nemzetiségi énekkar és fúvós zenekar is működött. Róder Imre a látogatók rendelkezésére bocsátotta a kisebb gyűjteményt.

Az 1936-ban kiadott vecsési monográfia említési tesz az 1902. január 7-én megnyitott népkönyvtárról.

Az 1927-ben felavatott Vecsési Kultúrpalota és a Gazdakör is rendelkezett könyvtárral, 674 kötettel. A könyvtár kezelője Berta Mátyás egyetemi hallgató volt.

1930-ban avatták fel a Munkásotthont, ahol központi könyvtárat is rendszeresítettek.

1954-ben 1400 kötettel kezdte meg működését a Nagyközségi Népkönyvtár.

1960-ban Pest megyében 100 községi könyvtárat - köztük a vecsésit - szervezetek át önálló intézménnyé, s adták át a helyi tanácsok kezelésébe. A vecsési könyvtár 7500 kötet könyvvel rendelkezett és kb. 1000 olvasója volt, így nagyon szűkös volt a számára kialakított hely. 1974-ben a zsúfoltság miatt külön épületben költözött a Felnőtt- és az Ifjúsági Könyvtár.
Könyvtárunk története a költözések sorozata. A rendszerváltás sem hozott kedvező változást a férőhely tekintetében.

1994. szeptemberében a felnőtt részleg a Károly u. 2 szám alatt, a volt Ferroelektrika Szövetkezet épületében, míg a gyermek részleg a Magyar u. 1. sz. alatti épületben kapott helyet.

2001. júliusában Vecsést várossá avatták és a könyvtár felvette Róder Imre nevét.

2013. május 24. nevezetes dátum könyvtárunk életében. Az 1927-ben nagy pompával felavatott, 40 helyiségből álló vecsési kultúrház, rövid ideig, 17 évig szolgálhatta a lakosság társadalmi, szellemi művelődését. A későbbi József Attila Kultúrház sem méretében sem küllemében nem volt méltó és megfelelő a több mint 20 ezer lakosú Vecsésnek. Közel 70 év után felépült Vecsés új művelődési háza, a Bálint Ágnes Kulturális Központ. Az épületben 600 négyzetméteren működik a Róder Imre Városi Könyvtár. Tágas, világos, kulturált környezetben, kb. 50000 kötet könyvvel, hangos könyvekkel, DVD-filmekkel, egyéb szolgáltatásokkal, valamint változatos rendezvényekkel várjuk a látogatókat.

 

RÓDER IMRE

 

1855. december 25-én született a Nyitra megyei Jabloncán.
1878-ban nevezték ki a Vecsésre segédtanítónak. 1880. szeptember 13-án kántortanítónak választották. Ugyanakkor határoztak arról is, hogy javaslatára az eddigi német tanítási nyelvet magyarra változtatják. Jelentős volt iskolán kívüli tevékenysége is.
1887-ben megalakította a Független 48-as Olvasókört, 1902. január 7-én Népkönyvtárat alapított, Az olvasókörben nemzetiségi énekkar és fúvószenekar működött. Ebből alakult a Gazdakör 1904-ben.1892-ben Temetkezés Egyesületet, 1893-ban Vecsési Hitelszövetkezetet, 1904-ben az Önkéntes Tűzoltótestületet, 1912-ben Hangya Szövetkezetet alapított. Javaslatára kezdték meg a fúrt, artézi kutak létrehozását a településen. 1917. május 13-án, nyugdíjba vonulása alkalmából IV. Károly király Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Érdemei elismeréséül 1927-ben a község díszközgyűlésen választotta meg díszpolgárává.A Hitelszövetkezet 1929-es jubileuma alkalmával az épület előtti kutat Róder Imréről nevezték el, és emlékoszlopot állítottak tiszteletére.

Róder Imrét méltán nevezik Vecsés Nagy Tanítójának. Egész életében a község társadalmi, gazdasági és kulturális életének javításán, lakóinak emberibb életkörülményin fáradozott.

Hetvenhat éves korában, 1929. december 24.-én halt meg. Halálának 60. évfordulóján márvány emléktáblát helyeztek el a Gazdakör falára, örök emléket állítva nevének, munkásságának. Halála után utcát neveztek el róla, mely ma újra az ő nevét viseli.

 

Róder Imre nevét őrzi Vecsésen:

Róder Imre Városi Könyvtár

Róder Imre utca

1044. sz. Róder Imre Cserkészcsapat

Róder Imre Emlékoszlop és dombormű

Róder Imre Emléktábla /Gazdakör/

Róder Imre Alapítvány

Róder Imre díj

Rendezvényeink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!



catchme refresh

Joomla Extensions powered by Joobi