Kiss Gábor magyar-történelem tanár (Vecsés, Wass Albert u. 12). Szombathelyen született 1977-ben. Édesapja a MÁV, édesanyja az OTP dolgozója volt. Szombathelyen nevelték a szülei a fiútestvérével együtt. Édesapja Tű becenéven a Szombathelyi Haladás és a Szombathelyi Cipőgyár csapatának neves labdarúgója volt. Gábor a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán végzett, és 2000-2002-ig régész technikusként a szombathelyi Savaria Múzeumban dolgozott. 2003-ban került Vecsésre, ahol a Gróf Andrássy Gyula Általános Iskolában tanít. Rendszeres publikációs tevékenységet végez és sok új ismerettel gazdagította Vecsés történetét. Szakdolgozatát az ELTE történelem mesterszakán a vecsési zsidó temetőről írta. A szakdolgozat eredményeire támaszkodva a Városi Önkormányzat egy pályázattal összekötve felújíttatta a zsidó temetőt. Létrehozta a holokauszt vecsési áldozatainak és túlélőinek adatbázisát, amit átvett tőle a budapesti Holokauszt Emlékközpont. Azonosította Vecsés első községi orvosát, dr. Jungmann Dávidot, akiről felkutatta, hogy az 1848/1849-es szabadságharc idején honvédorvos volt. Azonosította az első vecsési focicsapat, a Vecsés SC alapítóját, Balog Miksát, és eddig nem ismert információkkal bővítette életrajzát. Pontosította az Andrássy-telep történetét, hiszen nem Gróf Andrássy Gyula, hanem Gróf Andrássy Aladár volt a terület birtokosa. Az is tény, hogy nem Andrássy Aladárné, hanem a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank tervei alapján alakították ki az Andrássy-telepet. Felkutatta, hogy 1872 és 1884 között Erzsébet királyné és Ferenc József az akkori főnemességgel szinte évente járt Vecsésre és Halomegyház-pusztára vadászni. Forrással bizonyította, hogy Erzsébet királynénak külön szobája volt az Andrássy-vadászházban. Helytörténeti kutatásai nyomán kiderült, hogy a Világ Igaza díjat kapott vecsési Varga család lánya az Andrássy iskolában tanult, és a család az Andrássy-vadászházban 1944 őszén három üldözött embert bújtatott. A vadászházból kialakított lakóházban élt és alkotott később Bálint Ágnes neves meseíró, s ebből a házból kialakított Bálint Ágnes Emlékház programja sok látogatót vonz városunkba. Vecsés legnagyobb földbirtokos családjáról, a Halmy-Deutsch családról kutatásai során sok rejtve maradt forrást talált, s jelenleg a családról szóló könyv kéziratán dolgozik. Új információkkal egészítette ki a vecsési zsidóság történetét, folytatva Greschó József és Orosz Károly munkáját. 2015 óta szervezi az Erzsébet-téri iskolában az Andrássy-túrát, amelynek során a gyermekek és szüleik az iskola névadójáról elnevezett, rejtvényekkel bővített helytörténeti sétán vesznek részt. 2016-ban magyarból a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, 2018-ban történelemből az ELTE-n szerezett egyetemi diplomát és mesterpedagógusi fokozatot. Aktívan közreműködik Vecsés közéletében. Az Aradi vértanúk kopjafájánál tanítványaival minden évben méltó módon emlékeznek a vértanúkra és Vecsés 1848-as hőseire. Márciusban és októberben bejárják Budapesten az 1848-as és 1956-os forradalom helyszíneit. Minden évben szerepelnek tanítványai a városi vers- és prózamondó versenyen. Tápiószeléről származó felesége is az Andrássy iskolában dolgozik. Két általános iskolás gyermekük van: Eszter (2007) és Ádám (2009). Szabad idejében sokat olvas, szeret futni, focizni és a családjával kirándulni.
E-mail:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.