1917. december 27-én született és 1985. október 26-án hunyt el Vecsésen. Édesapja, id. Szarka Géza a Falusi Elemi Népiskola köztiszteletben álló tanítója és a leventék oktatója volt.

Századosi rangját még a Horthy éra hadseregében érte el, ahol előbb hivatásos katonatisztként szolgált, majd tartalékos állományba helyezték. Ezután Vecsésen a Martinovics téri iskolában helyezkedett el, ahol pedagógus volt. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idején Vecsésen a Nemzetőrség vezetőjévé választották. A Nemzetőrség az Ipartestület Telepi úti székházában működött. Arra törekedett, hogy a diktatúra által kiváltott elégedetlenség és az indulatok ne szabaduljanak el, ami akkor nem volt könnyű dolog, hiszen a főváros vonzáskörzetében fekvő Vecsésre sokan hozták Budapestről a forradalom híreit. Századosként azonban tekintélye volt Vecsésen és békés eszközökkel igyekezett a szélsőségeket megelőzni. Szigorú utasítása volt a nemeztőr társak és a helyi intézmények felé, hogy senkinek sem eshet bántódása, amit többnyire sikerült is megvalósítani. Mégsem kerülhette el a kádári hatalmi gépezet megtorlásait. A röplapokon, plakátokon meghirdetett MUK, vagyis a Márciusban Újra Kezdjük forradalmi mozgalomtól rettegő hatalom rendőrsége és bíróságai az egész országban 1957 februárjától nyílt támadást indítottak az 1956-os munkástanácsok, forradalmi és nemzeti bizottságok, valamint a nemzetőrségek vezetői ellen. Mivel a vecsési Nemzetőrség parancsnoka iskolai alkalmazott volt, így 1957-ben a vecsési iskolák felettes szervének számító Pest Megyei Tanács V.B. Művelődési osztálya fegyelmit indított ellene, de a munkahelyét nem vesztette el. Ugyanakkor, mint tartalékos százados ellen a honvédség is eljárást kezedményezett, és 1958. március 7-én megfosztották a századosi rangjától. S milyen furcsa az emberi sors, éppen az 1956-os vecsési Nemzetőrség megalakulása 29. évfordulójánnak napján hunyt el 1985. október 26-án az általa nagyon szeretett Vecsésen, és a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

1993. október 3-án a Pest megyei Történelmi Igazságtétel Bizottságtól posztumusz Vértanúinkért emlékérmet kapott.