Pável Béla okleveles gépészmérnök Berger Anna és Pável Béla gazdálkodók gyermekeként Vecsésen született 1940. július 11-én.

A falusi általános iskolában a tanulmányait 1954-ben fejezte be, majd 1958-ban Budapesten a Szent László Gimnáziumban érettségizett. 1958-tól a Magyar Filmgyártó Vállalatnál dolgozott, és 1960-ban műszerész szakmunkás bizonyítványt szerzett. A MAFILM ösztöndíjasaként a Budapesti Műszaki Egyetemen gépgyártó, finommechanika-optika szakon gépészmérnöki diplomát szerzett. Különböző vezető munkakörökben a MAFILM-nél dolgozott 1996-ig, a vállalat megszűnéséig.

A Magyar Televízió híradójánál 15 éven át stúdiós operatőrként tevékenykedett. Magas szintű szakmai tudásra tett szert a filmtechnikai eszközök készítésében, javításában, amelyet szakmai publikációi és kitüntetései igazolnak. Számos alkalommal szervezett és vezetett magyarországi szakemberekből álló delegációt a világ vezető fotós- és filmes szakkiállítására, Kölnbe, ahol a német nyelvtudása nagy előnyt jelentett számára.

Mérnöki munkája elismeréseként 1978-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa „Kiváló munkáért” kitüntető jelvényt adományozott neki.

Vecsés fejlesztése iránti elkötelezettségével már az 1980-as években kitűnt, amikor közreműködött az új telefonközpont építésénél és a focipálya kialakításánál. Az általa koordinált, lakossági összefogással megvalósult Bartók Béla utcai gáz és csatorna építése mintául szolgált más utcaközösségek későbbi beruházásaihoz. 1994-től napjainkig lokálpatriótaként több kezdeményezést indított el és karolt fel Vecsésen, amelyek közül kiemelkedik az 1990 és 1992 között az ő koordinációjával megvalósult az ivóvízellátás korszerűsítése. Ekkor szűnt meg ugyanis a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat  (PVCSV), és jött létre a térség önkormányzatainak részvételével a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft. (1991). A vízügyi hatóságokkal szemben Vecsés érdekeit képviselte és sokat tett a vízbázis bővítéséért és modernizálásáért. Ennek eredményeként egészséges ivóvízhez juthatott a lakosság, és a kapacitásnövekedés által a vízkorlátozások is megszűntek. 1993-ban aktívan hozzájárult a telefonhálózat újabb fejlesztési ütemének megvalósulásához.

Soha, semmilyen pártnak nem volt tagja. 1994-ben megalapította a Lokálpatrióták Egyesületét, amelynek máig ő az elnöke. A „Föld napján” az egyesület tagjaival szemétgyűjtési és faültetési akciókat szervezett, amelyek népszerűek voltak a lakosság előtt. A kivitelezővel folytatott tárgyalásokon, önkormányzati üléseken támogatta az új falusi iskola felépítését (1992-1996). Segítette a Rheinstettennel létrejött partnerkapcsolatok kibontakozását, a Rheinstettenből Vecsésre érkező ruhaadományok vámoltatását. Elérte, hogy a temetőben portalanított gyalogutak épüljenek. Szószólója volt annak, hogy az ’Epres’ területe a folyamatos fejlesztések színtere legyen. Közreműködött az egykori olajkút veszélyes maradványainak felszámolásában is. Részt vett a Tájház melléképületének bontásában és nagykapujának felújításában. Mindig is szívügye volt a vecsési őstermelő családok érdekeinek képviselete. Ennek szellemében 2001-ben felvállalta az azóta országos hírűvé vált Káposztafeszt szervezőbizottsági munkájának koordinálását. 2012-ben megalapította a Vecsési Savanyítók Baráti Körét, amelynek képviseletében sikeres pályázatot nyújtott be a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Ezáltal a hagyományos vecsési termelői eljárással készített savanyúságok elnyerték a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogát.

A labdarúgás iránti szerelme aktív sportolói múltjából táplálkozik, hiszen hat éven keresztül (1956-1962) igazolt labdarúgója volt a vecsési csapatnak. Máig figyelemmel kíséri a VFC tevékenységét, és támogatja a klub munkáját. 1990-2006 között a Lokálpatrióták Egyesületének színeiben volt önkormányzati képviselő. Immáron a negyedik ciklusban a városfejlesztésért felelős alpolgármesterként segíti a mindenkori polgármester munkáját (1990-1994, 1998-2002, 2002-2006, 2010-2014). 2008-ban Róder Imre díjjal ismerték el munkásságát. Felesége, Völgyesi Ilona gyógyszertári asszisztens. Házasságukból két gyermek született: Dr. Pável András (1970), Dr. Pável Rita (1975), és öt unokával büszkélkedhet.