(2220 Vecsés Árpád u. 6.) Máramarosszigeten született 1919. október 4-én és Budapesten hunyt el 1977. június 9-én. A budapesti bölcsészkaron 1944 júniusában latin-görög szakos tanári diplomát szerzett és 1945. október 4-én a református lelkészi oklevelet is megkapta.

Pestszenterzsébeten, Csepelen, Kispest- tisztviselőtelepen, a Budai hegyvidéken és a Kálvin téri gyülekezetnél volt segédlelkész. Az utóbbi kerületben tanácstag is volt. 1956-tól a lelkészévé választotta a vecsési gyülekezet. Újhelyi Jenő után nem volt könnyű helyt állni. De szerénysége, és megnyerő modora, halk, megértő szavai és szeretetreméltó egyénisége közel hozta a hívekhez. Működése alatt énekkart szervezett, ő maga is kitűnően harmóniumozott. Rendkívüli törődést mutatott a Tiszántúlról Vecsésre települtek felé, akiknek segített az új környezetbe beilleszkedni. 1960-as években Vecsésen is tanácstaggá választották. Az 1960-as évek közepén azonban egyre súlyosabbá váló, gyógyíthatatlan betegség támadta meg, amellyel évekig harcolt.

1970-ben kórházba került és a család október 12-én elköltözött Vecsésről, hogy a gyülekezet még annak az évnek a decemberében Czövek Olivért iktathassa be új lelkészként a gyülekezetbe.