(? – 1805. február 26.) Öt fiú és 2 lány gyemeke volt.

1816-ban ő bérli a gödöllői Grassalkovich herceg vecsési birtokait, amíg Báró Sina Simon görög bankár és magyar mágnás a vasútépítés terveivel rafináltan számot vetve meg nem vásárolta. A birtokon létesített majort, vagyis uradalmi központot a fiáról, Mayerffy Xavér Ferencről Ferihegynek nevezte el, amely később az első budapesti repülőtér névadója lesz.

A bérlemény dimbes-dombos, homokos, sárga-agyagos föld, amibe 100 katasztrális szőlőt, gyümölcsöst telepített. Szenlőrincen szeszgyárral és sörházzal egészítette ki a gazdaságot, hogy terményeit saját maga dolgozhassa föl. A falusi plébánia templomának a Mayerffy család két harangot adományozott: az egyiket a felesége, Eleonóra Mayerffy 1817-ben, Xavéri Szent Ferenc ünnepén adta át, amit a váci püspök Gróf Ernestus Bissingen szentelt meg Szent Eleonóra hitvalló tiszteletére. A másikat 1835-ben Mayerffy Ferenc szentlőrinci földbérlő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye táblabírája adományozta a vecsési plébániának, amelyet Xavéri Szent Ferenc tiszteletére Ürményi esztergomi segédpüspök szentelt meg.