Középiskolai tanár, festőművész (2220 Vecsés Lévai u. 2.) Jászárokszálláson született 1914 szeptemberében és 2000. március 9-én hunyt el Vecsésen.

A Képzőművészeti Főiskolát 1939-ben végezte el. Diplomáját a kor ismert és rangos festő- és szobrász művészei, köztük Aba Novák Vilmos és Szőnyi István írták alá- 1941. október 15-től lakott Vecsésen. Először a polgári fiúiskolában, majd az általános iskolában tanított. Zárkózott ember volt, de a tanítványai a műveltségéért, egyenességéért mégis kedvelték. 1945 után az ábrázoló geometria és kémia szakon újabb képesítést ért el. 1957-től 1974. évi nyugdíjazásáig a budapesti Török Pál Képzőművészeti Gimnázium tanára volt. A pedagógiai és nevelő munkáját nagyon komolyan vette, ami azonban hátráltatta a művészi tevékenységében. Keveset festett, de akkor szép és igényes alkotások kerültek ki az ecsetje alól.

1933-ban első díjat nyert Hollótus című plakátjával egy pályázaton. 1935-ben Mohácson és a pécsi a művésztelepen alkotott, ahol Glatz Oszkártól tanulta meg a portréfestészet titkait. Festményei közül a portrék és a tájképei a legismertebbek.

1999-ben vehette át az egyetem gyémántdiplomáját, amit egészségi állapota miatt egykori tanítványai és Bükk László polgármester vitt el neki. Ezt követően hamarosan elhunyt.