Varsa (Fischer) Mátyás színművész, rendező, dramaturg, esszéíró, színházvezető Vecsésen született 1951. augusztus 27-én. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait is Vecsésen végezte.

A megyei első helyezést és országos IV. helyezést eredményező szavalatai alapján előadói képességeire már a vecsési tanárai is felfigyeltek. A Jókai Színpadon 1963-tól számtalan szerepben fellépett. Gimnáziumi évei alatt nagyszerűen alakította Elemért Offenbach: Egy marék boldogság (1968), és a Hazudóst Fejes Endre - Fischer Mátyás: A hazudós (1968) c. színdarabjában. Gimnáziumi osztálytársaival Vecsésen megszámlálhatatlan műsort, irodalmi előadást és színdarabot rendeztek. Sikeresen felvételizett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban a színész szakot, 2001-ben a színházelméleti szakot végezte el, és 1991-ben a rendező-dramaturg diplomát is megszerezte. Játszott Kecskeméten, Szolnokon, Békéscsabán, a Budapesti Gyermekszínházban, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, a Budapesti Nemzeti Színházban és Egerben is. 1990-től a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, de rendezett az Egri Gárdonyi Géza Színházban, a Szegedi Színkörben és a vecsési Kisspista Színházban is. 1992-től a Szegedi Színkör elnöke. Játszott Shakespeare, Dürrenmatt, Fejes Endre, Tamási Áron, Szophoklész, Moliere, Racine, Bernstein, Pancso-Pancsev, Kolin Péter, Csehov és mások színdarabjaiban, musicaljeiben. Rendezései közül kiemelkedik Balassi Bálint: Szép magyar comoediája; Kocsis István: Jászai Mari, Saint-Exupéry-Belia-Valló: A Kisherceg, Racine-Moliére: Szerelmesek és mizantrópok, Csehov: Sirály, Genet: Cselédek és Varga László: Hajléktalan musical c. darabja. A Jákob és József című Thomas Mann regényt átírta színpadra, amelyet 1993-ban Szegeden az ő rendezésében mutatattak be. Gyakran írt a színészet világáról szakmai cikkeket, kritikákat (Játszik az arc, A színész második természete. Egyensúly és könnyed játék stb).

Cikkei, kritikái a Film Színház Muzsika, a Magyar Hírlap, az Élet és Irodalom, a Tiszatáj, a Mai Nap, a Délvilág című folyóiratokban és újságokban jelentek meg. Számos településen tartott önálló esteket V. M. egyszemélyes színházával, amelynek keretében a tökélyre vitte Baudelaire és Rimbaud verseinek előadását. Hobbija a nyelvészet, az esszéírás és a mitológia. Több színdarabot írt. A Pipacsméhecske c. darabja 1990-ben elhangzott a Magyar Rádióban. A Lil c. darabját a Szegedi Színkör mutatta be. A Tin és Puttó Lipótban c darabját a Budapesti Kamaraszínház és a vecsési Kisspista Színház nézőközönsége is megtapsolhatta. 1994-ben megkapta Szeged Város Alkotói-díját, és kétszer részesítették országos különdíjban (1999-ben és 2001-ben). Közben a szülőföldjéről sem feledkezett meg. 1973-1975 között a Jókai Színjátszókör művészeti vezetője volt. Az üstfoltozó c. darab színreviteléért Pest megyei aranyérmet kapott. 1985-1988 közt a JAM Házban Más Színház néven vezetett színjátszó csoportot, amelynek előadásai közül kiemelkedett a Két Tabarin, Moliére A botcsinálta doktor c. darabja és Weöres Sándor: Holdbéli csónakosa. 2004 óta vezeti Vecsésen a Kisspista Színházat. A társulat eddig 21 bemutatót és 101 előadást tartott. Örvendetes, hogy ebből 55 előadást a gyermekek tapsolhattak meg. A Kisspista Színház előadásain az ő hívására vendégművészként felléptek Szirtes Edina, Kútvölgyi Erzsébet (Kossuth-díjas), Nagy Zoltán és Nemes Wanda. Varsa (Fischer) Mátyás Vecsés iránti hűségét jól mutatja, hogy hosszú távollét és a csábító lehetőségek ellenére is visszatelepült városunkba, szülőföldjére, és a Telepi út 37/a szám alatt lakik. A Telepi út és környékének neves szülötteiről írott cikkei Vecsés gazdag kultúrájáról, az itt élők szorgalmáról tanúskodnak.