Sárfalván született 1934. szeptember 9-én, a vecsési labdarúgás legendás alakja. 1947-ben húzta fel először a vecsési labdarúgók piros-fehér mezét és 27 éven át hű maradt hozzá. Sokszor hívták más csapatokhoz, előnyös anyagi feltételeket kínáltak, kedvezőbb, nívósabb körülményeket, de ő maradt a VIZÉP csapatában, amelynek 20 éven át a játékosa, majd edzője volt. A középhátvéd poszton megingathatatlan tagja volt a vecsési csapatnak. Megnyerték a megyei II. és I. o. bajnokságot, az NB III-at és bekerültek az NB II-be. Közben megnyerték a rangos Szabad Föld Kupát is, a Népstadionban ő emelte magasra a megnyert kupát.
Már játékosként is foglalkozott a fiatalokkal, és később az edzői tanfolyam elvégzése után átvette az első csapat edzését is. Szép sikerekre vezette a csapatot. Működése során többször kenyértörésre is sor került a sportkör és a nagyközség vezetői között, de ha visszahívták, sosem tudott nemet mondani.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.