Budapesten született 1907. március 18-án és Vecsésen hunyt el 1965. június 10-én. Géplakatos mesterséget tanult és 1930-ban önálló vállalkozásba kezdett. Arra törekedett, hogy az emberek munkáját megkönnyítse és meggyorsítsa. Így születnek meg azok az okos gépek és szerkezetek, amelyek halhatatlanná tették a nevét: IDEÁL serleges kút, az országban mindenütt keresett cikknek számító, hazai és nemzetközi szabadalomként is jegyzett, motorral hajtott REKORD káposztaszeletelő gépek sorozata, és ennek különböző változatai, a burgonyahámozó gép, napraforgómag hántoló berendezés, borsófejtő gép, és még sok egyéb okos masina. Ezekre a gépekre az egész országból volt megrendelése.
1948-ban a monori centenáriumi kiállításon aranyoklevelet szerzett. Kis üzemét és a magániparát a kommunista diktatúra a többi ipari műhellyel együtt államosította. Ekkor a radiátorgyárban helyezkedett el főművezetőként, ahol újításaival tovább erősítette szakmai hírnevét. 1955-ben újra önálló iparos lett. Szakmai munkájáért elnyerte a „Szakma kiváló mestere” kitüntetést. Tevékenyen részt vett az Ipartestület munkájában és az ipari tanulók szakmai gyakorlati képzésében. A Tölgyesi-Trethán féle káposztagyalukat, motoros káposztaszeletelő berendezéseket később Petrics Péter vecsési iparos 1977-2005 között egy ideig ismét gyártotta. Petrics Péter váratlan halála után a felesége, Petricsné Tófalvi Éva a káposztaszeletelő berendezésekkel minden évben részt vesz a Káposztafeszten.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.