Zalahalápon született 1929. február 17-én és Vecsésen hunyt el 2013 októberében. Eredeti foglalkozása katonatiszt volt. Műszaki alakulatoknál szolgált főhadnagyi rangban. 1956-ban tagja lett a Maléter Pál által vezetett Országos Katonai Forradalmi Bizottságnak, ezért 1957-ben súlyos börtönbüntetést kapott.

1964-től a nyugdíjazásáig a vecsési VIZÉP műszaki dolgozója volt. A sportkör vezetőségében működött több éven át, ahol a gazdasági ügyeket intézte. 1989 márciusában alapító tagja és vezetője volt a helyi MDF-nek. 1990 után rehabilitálták, tartalékos alezredesi rangot kapott, és 1991-ben megkapta az 1956-os Emlékérmet is. 1990-től három ciklusban önkormányzati képviselőnek választották Vecsésen. A Nagyközségi Önkormányzat mellett működő szociális bizottságot és a gazdasági bizottságot vezette. Felesége a helyi zeneiskola igazgatója volt, akinek a halála után visszavonult a közéletből. 2013 októberében érte a halál. Vecsés Város képviselő-testülete anyagilag is támogatta elhantolását.

Felesége, Tóth Elemérné a Vecsési Zeneiskola igazgatója volt.