Takaró Mihály irodalomtörténész, tanár, költő 1954-ben született Budapesten. Általános- és középiskolai tanulmányai elvégzése után egyetemi előfelvételt nyert hallgatóként sorkatonai szolgálatot teljesített, ahonnan őrmesterként szerelt le. Első diplomáját Pécsett, a Janus Pannonius Tudomány Egyetem tanárképző magyar-ének szakán szerezte. Középiskolai tanári diplomáját 1982-ben, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar magyar szakán védte meg.

1978-1995 között a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított. 1993-tól 2004-ig az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet főmunkatársaként a magyar nyelv és irodalom országos tantárgygondozója volt. 1993. januárja óta a magyar irodalom Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bizottság ügyvezető-elnöke. 1996-ban három szerzőtársával együtt elkészítették a négy kötetes, új koncepción alapuló érettségi irodalmi szöveggyűjteményt. 1995-től 2002-ig szerkesztőbizottsági tagja volt a Magyar című tantárgypedagógiai lapnak. Több mint 100 iskolai egyedi tantervet és számos helyi tanterv bírálatát készítette el. Magyar nyelv és irodalomból 1995-ben elkészítette, 1999-ben átdolgozta az érettségi útmutatót.

Több mint húsz éve lát el érettségi elnöki feladatokat. 1999-től 2004-ig a Budapest Lónyay utcai Református Gimnáziumban egyetemi gyakorlatvezető tanárként dolgozott. 2004-től 2009-ig a Budapest Fasori Evangélikus Gimnáziumban oktatott és Vecsésen a Petőfi Sándor Gimnázium és Általános Iskola középiskolai magyar tanára volt. A Károli Gáspár Református Egyetemen 2000-2004-ig oktatóként, 2004-2005-ben egyetemi adjunktusként tanított eszmetörténetet és irodalmat. 2002-2005-ig a Felsőoktatási Felvételi Tételkészítő Bizottságban a tanító- és tanárképző főiskolák felvételi feladatlapjait készítette. 2004 őszén szerezte meg az emelt szintű érettségi elnöki képesítést. 2005 júniusában a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető és menedzser szakán szerezte a harmadik diplomáját.

2007-2008-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktatott. Jelenleg az Oktatási Hivatal külső munkatársa, a Trianoni Szemle szerkesztőségének és a Magyar Írószövetségnek a tagja. 2012-ben az ő kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József.

2001-től a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára, 1993-2003 között a református iskolaügy főtanácsosa. 1998-2003 között a Református Zsinat Elnökségének tagja, a Dunamelléki Református Egyházkerület világi elnöke. A Duna Televízió irodalmi sorozatában és a Hagyaték c. műsorában az egész világ magyarsága hallgathatta Herczeg Ferencről, Dsida Jenőről, Wass Albertről, Petőfi Sándorról, Tormay Ceciléről, Reményik Sándorról, Gyóni Gézáról, Vitéz Somogyvári Gyuláról, Klébelsberg Kunóról, Nyíró Józsefről, Rákóczi Ferenc fejedelemről, Horthy Miklós kormányzóról, az emigrációra kényszerített magyarokról, a magyar irodalom és történelem nagyjairól, és a magyar történelem nehéz időszakairól szóló színvonalas előadás-sorozatát.

Nemzeti elkötelezettségéért a liberálisoktól és baloldaliaktól több támadást is kapott. Többször készített vele műsort a vecsési William's Televízió is. Az Erdélyi Magyar Örökség díj (2008) és a Pongrátz Gergely Érdemrend tulajdonosa (2012).

Megjelent kötetei: Érettségi szöveggyűjtemény, (1996), A  XX. század első felének nem nyugatos irodalma (2003), Kánaán felé verseskötet (2004), Wass Albert regényeinek világa (2004), Wass Albert igazsága (monográfia 2004), Wass Albert titkai (2006), Csönd-parázson szóforgácsok (verskötet 2007) és a Trianon átírta Európát c. tanulmánykötet. Szakmailag is rangos, elismert tanulmányai közül kiemelkednek a Trianon hatásai és következményei a magyar irodalomban, A mama-motívum József Attila költészetében, Egyház – társadalom - kommunikáció, A kárpát-medencei magyar irodalmi kerettanterv kialakítása, Egy irodalmár töprengései Trianonról, és  egyebek mellett a XX. századi magyar irodalmi kánon problematikája c. tanulmányok.