Budapesten született 1899-ben. Felsőépítő-ipariskolát végzett Budapesten.
Részt vett az I. világháborúban és a nyugat-magyarországi felkelésben, amelynek eredményeként a trianoni határok meghúzásakor kilenc község Magyarországhoz tartozását sikerült kikényszeríteni. Emléklapos hadnagy volt. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Nyugat-magyar emlékérem, Háborús emlékérem.
1924 óta lakott Vecsésen és 1944-ig a MÁV Állomás területén volt a tüzelőanyag- és faárutelepe. Tevékenyen rész vett Vecsés társadalmi életében; az Önkéntes Tűzoltótestület és a felsőtelepi Katolikus Kör választmányi tagja, és a VSE elnöke is volt. A II. világháború után elköltözött a községből.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.