Vecsésen született 1903. október 7–én és itt hunyt el 2011-ben. Az Angyalföldi Bútorgyárban dolgozott.
1956. december 5–én a magyar asszonyok az egész országban tüntető felvonulásokkal tettek hitet a forradalom eszméi mellett. A tüntető felvonulással egy időben, december 5-én, a magyar történelemben a sokszoros gyalázat napjaként ismert napon ülésezett az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága, amely úgy foglalt állást, hogy „mától kezdve lövünk!”. A kádári hatalom karhatalmistái, pufajkásai a Nyugatinál valóban tüzet nyitottak a tüntetőkre, és ő is megsebesült. Társai a megsebesült asszonyt még feltették a vonatra, de mire Vecsésre értek meghalt. A férje egy talicskával tudta csak hazatolni. A vecsési temetőben helyezték örök nyugalomba.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.