(Vecsés, Telepi út 24). Vecsésen született 1926. június 9-én. Innen járt Budapestre a középiskolába. Érettségi után a Testnevelési Főiskolán tanult.
A Testnevelési Főiskola SE, a Vörös Meteor és a Honvéd játékosa és edzője lett. Vezetésével egymás után tízszer bajnokságot, és ötször Magyar Népköztársaság Kupát nyert a Budapesti Honvéd csapatával. 1951-1964 között a férfi válogatott edzőjeként két olimpián, két főiskolai VB-n és hat EB-n irányította a válogatottat. Kiemelkedő eredményei: II: hely az 1953-as EB-n, I. hely az 1954 évi Főiskolai VB-n, arany érem az 1955-ös EB-n.
A főiskolai tanulmányok befejezése után a Testnevelési Főiskolán testneveléstudományi-kutatást, pszichológiát és kosárlabdázást tanított. 1952-től az Országos Testnevelési és Sporthivatal munkatársa, 1974-től elnökhelyettese. 1952-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) titkárának választották, 1980-tól a MOB alelnöke volt. A TF-en részt vett az edző- és sportvezető-képzésben. Sokat írt és publikált. Szerzője a Kosárlabda (Budapest, 1952), A kosárlabdaedzés alapjai (Budapest, 1955.) társszerzője A kosárlabdázás oktatása (Budapest, 1968, 1974, 1981), Tanulj kosarazni (Budapest, 1967) c. könyveknek.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.