(2220 Vecsés Deák Ferenc u. 22.) Vecsésen született 1930. február 4-én. 1960-ig Vecsésen élt, majd Budapestre kltözött. Általános iskolai tanulmányait Vecsésen végezte, majd 1948-ban a Szent László Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben a Budapest Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Német, angol, olasz és orosz nyelvtudással rendelkezik. 1960-ban a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1970-ben a doktora lett.
1982-ben az MTA levelező tagja, 1990-ben a rendes tagja és 1993-1996 között az alelnöke. A magyar tudományos élet tevékeny résztvevője, a TIT-elnöke, 1999-től a Magyar Természettudományi Szövetség (MTESZ) elnöke, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottság tagja. Ezeken túl tizenegy külföldi tudományos egyesület tagja, vagy elnöke.
Sokat publikált és öt műszaki folyóiratnak volt a főszerkesztője vagy szerkesztőségi tagja. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegéd 1952-1955-ig, adjunktus 1955-1956 és 1957-1963 között, docens 1963-1968-ig, egyetemi tanár 1968-tól, dékán-helyettes 1968-1971 között, majd dékán 1971-1985-ig, és rektor 1990-től a nyugdíjazásáig. Részt vett az Ikarus buszok tíz típusának tervezésében, a hazai autó- és traktoripar 20 éves távlati fejlesztési tervének elkészítésében, az autóbuszok borulásbiztonsági kutatásaiban. Munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el.
Elhunyt Budaörsön, 2014. április 11-én.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.