(2220 Vecsés Telepi u. 22.) Alsónyárádon született 1914. január 10-én és 1977. szeptember 3-án hunyt el. Somorján járt elemi és polgári iskolába, majd 1932-ben Pozsonyban középiskolát végzett.
A fogtechnikusi pályát választotta. A pozsonyi kórház fogászati osztályán dolgozott. 1938-ban az egyetemi klinikán fogászmesteri képesítést szerzett. 1939-1944-ig Kassán az állami kórházban már vizsgázott fogászként dolgozott. 1944-1945-ben Győrben teljesített katonai szolgálatot. A háború végén hazakerült Somorjára. 1945 májusától 1946 végéig orosz katonai kórházban volt fogász.
1947-ben a benesi dekrétumok alapján, a Felvidéken mindenétől megfosztott magyar családok százezrével együtt a Magyarországra erőltetett lakossági csereegyezmény keretében Vecsésre települt át. Előbb magánorvosként rendelt, majd 1950. május 1-től kinevezett iskolafogászként működött haláláig. 1965 óta, mint SZTK fogász is dolgozott. Szimpatikus egyénisége, halkszavú, megnyerő modora sokak számára tette elviselhetővé a fájdalommentes kezeléseket. A fia és az unokája is fogorvosok lettek.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.