(2220 Vecsés Kossuth u. 2). Ládházán, Borsod-megyében született 1866-ban és Vas megyében Káldon hunyt el 1949. november 17-én. Lengyel származású volt.
Első férje Végh B. Károly zongora gyáros fiatalon meghalt, jelentős vagyont és több zongorát hagyott özvegyére. 1905 májusában férjhez ment Komáromi Imre fővárosi tisztviselőhöz. 30 évig éltek boldog házasságban.
1919-1926-ig aktív tagja volt a Vecsési Szalonzenekarnak. Rendszeresen fellépett Vecsésen és Budapesten is. Szólóban Chopin, Liszt, Brahms, Wagner romantikus műveit adta elő szívesen nagyszerű kiművelt technikával, magával ragadó lendülettel és mély átéléssel. A műkedvelőket a zenés darabok betanításával segítette. Fellépése minden esetben jótékony célú volt.
A nehéz közellátás és a betegsége miatt a front Vecsésre érkezése előtt elment Vas megyébe, Káldra, egyik rokonához. Ott halt meg 82 éves korában. Évtizedekig színes, értékes egyénisége volt Vecsés kulturális és társadalmi életének.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.