(2220 Vecsés Fő u 105.) Vecsésen született 1893. augusztus 13-án és itt is hunyt el 1976. október 30-án.

Gyermekként édesapjától, az id. Kauremszki (Kauremczki) Mátyástól (Vecsés, 1856.04.10-?) tanult trombitálni, akinek később a zenekarában is játszott. Katonaként a híres I. Honvéd gyalogezred zenekarába került, ahol tökéletesítette hangszerjátékát, kottaolvasását. Első és szóló trombitásként szerelt le, majd az apja birtokán gazdálkodott és játszott a falusi zenekarban.

1929. január 4-én – a községi elöljáróság felkérésére és megbízásából – megalakította a 44 tagú leventezenekart. 1930-ban a Munkásotthon keretében alakított felnőtt fúvószenekart. 1935-ben a szombathelyi fúvószenekari versenyen az előkelő országos III. helyezést érték el. Ezután minden évben a Budapesti Szent István napi Országzászló-felvonulásnál ők adták a zenét a Lenkey tanító által vezetett vecsési kispuskások díszszázadának és nagysikerű térzenét adtak. 1952-ben vecsési úttörőzenekart alapított, amivel két év múlva az Úttörőstadionban aratott sikert.

1958-ban az ÁFÉSZ Jókai klub keretében Vecsésen felnőtt fúvószenekart alakított. 1968-ban szocialista kultúráért kitüntetésben részesült, 1975-ben elsőként kapta meg a „Vecsésért” elnevezésű kitüntető plakettet. Nemcsak a fúvósokat, a Vecsési Szalonzenekart is támogatta. Az 1920-1930-as években bekapcsolódott a munkájukba, amikor trombitásra volt szükségük. 1945-1947 között segített ujjászervezni és karmesterrel működő zenekarrá szervezni a Szalonzenekart.

Értett a hangszereléshez is. B kategóriás zeneoktatói működési engedéllyel rendelkezett. Gyakran fellépett a vecsési közönség előtt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a vecsési fiatalok, s főként a svábok több generációját is megtanította a fúvószenére. Tanítása gyakorlat centrikus volt és a fiatalok egy-két éven belül már zenekarban játszottak. Sokáig nem volt Vecsésen olyan fúvószenész, akit ne a köztiszteletnek örvendő Moci bácsi tanított volna zenélni.