Hugonnai Vilma (Dr.)

kikicsodaprof2

Orvosnő

(Nagytétény 1847. szeptember 30 – 1922. március 25.) Grófi családból származott. Szilassy György földbirtokoshoz ment férjhez, akitől 3 gyermeke született.

A férje családjának nagy könyvtára volt, ahol szívesen töltötte a természettudományos könyvek olvasásával az idejét. Ezt nagyon rossz szemmel nézte a férje, aki formálisan el is vált tőle. Magyarországon a női egyenjogúság még gyermekcipőben járt és szóba se jöhetett, hogy egy feleség tanulhasson. A férje anyagi támogatása nélkül 1872-ben beiratkozott a Zürichi Egyetemre, ahol 1879 februárjában megvédte orvosi diplomáját.

Az egyetem sebészeti klinikáján és egy svájci alapítványi kórházban kezdett dolgozni. 1880-ban hazatért, de orvosi diplomáját még a Trefort Ágoston vallási és közoktatási miniszterhez írt kérelmével sem sikerült honosítania. A miniszter javaslatára szülésznői vizsgát tett és bábaként kereste a családja kenyerét, majd a bábaképző intézetben segédorvosi teendőket látott el. A diplomáját arra hivatkozva, hogy nem magyar egyetem adta ki, továbbra sem fogadták el, de ezzel a hivatalok csak a női emancipáció hazai fogyatékosságait takargatták.

A férjével a család kapcsolat megszakadt, majd el is elváltak, és ő a világhírű Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász mellett kezdett bábaként dolgozni, a mai II. számú Szülészeti Nőgyógyászati Klinika jogelődjében. Két év múlva a Vecséshez közeli Vasadra költözött és szülésznőként dolgozott, miközben Veress Pálnéval együttműködve a női egyenjogúsításért küzdött.

1887-ben férjhez ment Wartha Vince műegyetemi vegyész professzorhoz, akitől egy lánya született. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájában kezdett tanítani, miközben a magyar kormány előterjesztése alapján Ferenc József császár és magyar király 1896. november 18-án felesége, a kedvelt Sziszi névnapját azzal köszöntötte, hogy kérésére aláírta a rendeletet, amely a nők által külföldön szerzett diploma elismerését is lehetővé tette. Előbb azonban Hugonnai Vilmának a 18 évvel előbb Svájcban megvédett orvosi végzettségét 1896-1897-ben a magyar hatóságok előtt újabb vizsgákkal kellett megvédenie.

1897. május 14-én az első hivatalosan is elismert magyar orvosnő átvehette honosított diplomáját.

1907-ben a Fisher-Dückelmann társaságnál megjelentették A nő mint házi orvos c. könyvét, s ezzel a hazai egészségügyi felvilágosítás megalapozója lett. Az I. világháború kezdetén katonaorvosi vizsgát tett és a frontról érkező sebesültek gyógyítását végezte, amiért 1915-ben hadi érdemjel kitüntetést kapott. Felhívással fordult a hazai orvosnőkhöz, hogy segítsék a sebesültek gyógyítását. 14 vidéki városban megszervezte a sebesült katona- betegek ápolását és megfigyelését végző állomásokat.

Megszomorodva élte meg a történelmi Magyarország széthullását, hazánk megcsonkítását, és a trianoni diktátum után két évvel elhunyt. 1980-ban a hamvait a Rákoskeresztúri Köztemetőből a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonba helyezték át.

Dr. Hugonnai Vilmának nem volt kapcsolata Vecséssel, de a Józsa Judit keramikus művész által róla készített szép és igényes kerámiaszobor a Szakorvosi Rendelőintézet földszintjét díszíti. A szép magyar úti ruhában, jobb kezében az orvosi táskával, bal kezében az orvosi diplomájával ábrázolt első magyar orvosnő méltó arra, hogy a Vecsési Életrajzi Lexikonban megemlékezzünk róla.

(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!




Joomla Extensions powered by Joobi