Számvevőségi tisztviselőként dolgozott. Képzett zenész lévén több fővárosi énekkar vezetője volt. 1926. szeptember 1. és 1938. szeptember 1. között volt a Vecsési Dalkör karnagya. Szakszerű, alapos, következetes és szigorú munkával a dalkör aranykorának kovácsa volt. Több nevezetes szereplés fűződik a nevéhez: a Zászlóavatás, a Vecsési Hölgyek vándordíjának elnyerése, az Ezüst babérkoszorú díja.
Zeneszerzéssel is foglalkozott. Több művét énekelték a fővárosi és vidéki énekkarok. Ő volt a zeneszerzője a Vecsési Dalkör jelige-énekének: „Barátságra szólít zengő dalunk…!” Ennek szövegét Müller Péter, a kórus tagja írta. Működése nagyban hozzájárult Vecsés ének- és zenekultúrájához.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.
Please wait...
