Vitéz Hompoth Zoltán a vecsési Hargita Panzió tulajdonosa, az Orbán Balázs Erdélyi Kör vezetője. Vitéz Hompoth András (Gyergyó-Ditró, 1898) és Horváth Mária (Bihardiószeg, 1902) gyermekeként 1935. október 6-án Nagyváradon született.

Elemi iskoláit szülővárosában végezte majd a premontrei főgimnáziumban tanult. Az 1948-as iskolareform után az egyházi iskolákat megszüntették, így a nagyváradi gépipari középiskolában tanult tovább, ahol 1953-ban gépésztechnikus végzettséget szerzett. Kihelyezték a Szatmár megyei Apa község gép- és traktor állomására, ahol 6 hónapig dolgozott, majd Nagyváradra a helyi gépipari üzembe került, ahol 3 évig mérlegműszerész volt. 1957-62 között Nagyváradon a VIITORUL műanyag feldolgozó vállalatnál szerszámtervező csoportvezetőként; majd gyáregység-vezetőként dolgozott. Akkor kezdődött el a magyar vezetők likvidálása, amely őt is utolérte és leváltották. Egy év munkanélküliség után 3 évig a Román Turisztikai Minisztériumnál fotóriporter volt, majd innen is kirúgták. Ettől kezdve 1982-ig szabadúszó kisiparos, műanyag feldolgozó, majd a karácsonyi és húsvéti üdvözlőlapok gyártását szervezte meg az egész Romániára kiterjedően. Első feleségétől Bitay Magdától 2 gyermeke született Hompoth Emese Magdolna és Hompoth Zoltán Csaba, akiktől 5 unokája is van: Krisztián (1984); Roland (1986); Kinga (1990); Orsolya (1992); Csaba (1994)

Emese lánya orvos, a fia a Vecsésen alapított kereskedelmi bt-ben vele együtt dolgozik. 1979-ben házasságot kötött Szénási Laura komlói pedagógussal és 1982-ben visszahonosítási okirattal otthonról hazajött és Komlón telepedett le. A rendszerváltás után alapítója, majd elnöke volt a komlói MDF-nek, és 2 évig az országos választmány tagjaként is tevékenykedett. 1994-ben költözött Vecsésre, ahol felépítette a most is működő Hargita Panziót. 1996-ban kezdeményezésére megalakult Vecsésen az Orbán Balázs Erdélyi Kör.

Mester József Vecsésre költözött egykori kolozsvári opera baritonnal együtt megszervezték Kacsóh Pongrác: János vitéz c. daljátékának vecsési színrevitelét, majd magyar énekkarok megalakulását is segítette Vecsésen. Nevéhez fűződik a Vecsési Tavaszi Fesztivál megszervezése, több mint 120 nemzeti elkötelezettségű előadó meghívása. A 2004. december 5-i népszavazás szomorú végeredménye döbbentette rá, hogy Vecsés lakossága mennyire nem ismeri a magyar történelmet és a trianoni békediktátum következményeit. Javaslatára, közadakozásból akkor állította fel az Orbán Balázs Erdélyi Kör a Megmaradás Emlékművet a Martinovics téren, amely aztán átkerült a Telepi út kanyarulatába, ahol minden évben június 4-én a trianoni diktátum aláírásának napján, a Nemzeti Összetartozás Napján ünnepség keretében emlékezik Vecsés lakossága a Történelmi Magyarország igazságtalan szétdarabolására. Ugyanakkor a 2012. augusztus 20-án Vecsés Város Önkormányzata által felavatott és közadakozásból állított Országzászló javaslattevője is az Orbán Balázs Erdélyi Kör vezetője volt. Az Országzászló a CBA mellett kialakított Gizella téren hirdeti a magyar nemzeti összetartozást a Kárpát-medencében.

Az Orbán Balázs Erdélyi Kör nevében Vecsés Város Önkormányzat képviselő-testülete 2013. november 29-i ülésén írásban kezdeményezte, hogy a Telepi út vashídi kanyarulatában a Megmaradás Emlékmű helyszínét nevezzék el Megmaradás parknak. Javasolta, hogy az emlékműnél közadakozásból Vecsés évenként állítson égerfából a Vecsésen élő Márkus Botond faszobrász-restaurátor által készített mellszobrot a magyar történelem meghatározó személyeinek. A javaslatot a testület elfogadta és a szobrokat minden évben június 4-én, a trianoni tragédia évfordulójának ünnepségén avatják majd fel. 2006 óta tagja a Történelmi Vitézi Rendnek. Gyermekeit, unokáit hazafias, keresztyén szellemben neveli, akik cserkésztiszt menyével együtt a Róder Imre Cserkészcsapatot erősítik, és a vecsési nemzeti ünnepeinket szavalatokkal, énekekkel színesítik.

1998 óta minden évben autóbuszos kirándulást szervez a Csíksomlyói búcsúra, Erdély történelmi tájaira és Kárpátaljára is, ahol a résztvevők - mivel a szállás székely és magyar családoknál történik, - ismerkednek az ott élő családokkal, és mély barátságokat kötnek, elősegítve ezzel is a magyarság remélt újraegyesítését a Kárpát-medencében. Tagja volt a Lazio Roma labdarugó csapat 1956-os magyar forradalmat a közönség által máig dicsőítő, minden mérkőzésen énekelt indulójának, himnuszának (Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest, vagyis Előre budai srácok, előre pesti fiúk) a helyszíni vizsgálatát végző MVSZ delegációnak. 2013-ban a Magyarok Világszövetsége megalakulásának 75. évfordulóján a magyar nemzet szolgálatában végzett tevékenysgéért aranyéremmel tűntették ki. Vecsésért végzett munkásságát 2011-ben a Vecsés Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal ismerte el.