Halmy (Deutsch) József

kikicsodaprof2

Földbirtokos


Halmy (Deutsch) József földbirtokos Budapesten született 1890-ben és fiatalon ott is halt meg 1941-ben.

A gimnáziumot is Pesten végezte, és gazdasági akadémiára Lipcsében járt. Részt vett az I. világháborúban az olasz, román, szerb frontokon. Károly csapatkereszt és Háborús emlékérem kitüntetéseket kapott. Az I. világháború után hazatért a szülei birtokára. Először a Halomegyház-pusztai birtok eredeti Halom nevét csak Halmy nemesi előnévként használta a család, később már ezen a néven szerepeltek. 1885-ben az édesapjának, Halmy Deutsch Sándornak 2739 kh. földje volt Vecsésen, ami az uradalmi árendás házakban élő 38 cseléd családjának adott munkát. 1910-ben még mindig 2703 katasztrális holdja volt a családnak, ami azt mutatja, hogy nem kótyavetyélték el a Halmy Deutschok dzsentri módra a birtokot. A birtokon a család 1872 óta gazdálkodott. A felsőhalomi uradalmi központban a mezőkön dolgozó cselédeknek, az istállókban dolgozó jószággondozóknak, fejőknek, kazalrakóknak, kocsisoknak, a Halmy gazdaság szekereit, istállóit, épületeit, présházi eszközöket, a hordókat, szekereket, a arató- és cséplőgépeket és berendezéseket javító iparosoknak: gépészeknek, bognároknak, kádároknak, kerékgyártóknak, szíjgyártóknak, kötélverőknek, kovácsoknak hosszú, többlakásos árendás cselédházaik voltak. Ezekben a közös-pitvarú, közös konyhájú lakások mellett volt több olyan épület is, amelyekben a kor körülményeihez képest az átlagnál lényegesen kulturáltabb lakáskörülményeket biztosítottak az árendásoknak. 1919-ben a Halmy uradalomban kérészéletű termelőszövetkezetet szerveztek a a politika által fellázított cselédek, aztán ismét helyreállt a rend.

A Halmy uraság a vecsési Falusi Ó-Plébánia templom kegyura, a képviselő-testület tagja, a Vecsési SC díszelnöke, a Mezőgazdasági Kamara egyik bizottságának elnöke volt. 1931. július 9-én halomi birtokából 137 kh.-at felparcelláztatott és 200 telekkel így hozzájárult a mai Halmi-telep városrész szerkezetének kialakulásához. A vecsési sportpálya céljára ingyenesen engedte át a mai sporttelep területét. A Halmi telepi utcákat többnyire a trianoni fájdalmas ország-csonkításkor az anyaországtól elszakított magyar városokról, és a magyar történelem hőseiről nevezték el: Kikindai, Szabadkai, Besztercei, Küküllői, Zilahi, Torockói, Bem, Klapka, Damjanich, Görgey (ma Táncsics), Szondy, stb utcának. Ezen a területen a Halmy Deutschoknak nagyszerű szőlőskertje és borgazdasága volt, amelyet ma már csak a Damjanich utcai présház, és néhány utcában elvétve még látható, kipusztulóban levő egykori fasorok (allék) maradványai igazolnak. Az ideiglenes kápolna melletti présház épületében az 1948. évi államosítások utáni évtizedekben iskola illetve később a Halmi-telepi iskola napközi otthona működött, amely olykor egy-egy táncos alkalom megrendezésével a távoli kulturházat is helyettesítette a Halmi telepen élő és szórakozni vágyó fiatalok, házaspárok számára. Orosz Károly újságíró kutatásai és a Halmi-telep történetéről írt cikksorozata szerint a Halmy szőlészet mesterséges dombra épített présházának borospincéjében még az 1970-es években is láthatóak voltak az 1905-1907 között olasz mesterek által készített, de a II. világháború alatt az orosz katonák által átlőtt hatalmas üveghordók. A hordókat átlövő részeg tovarisok a kifolyó bor alá feküdtek és úgy vedelték a jó nedűt, és a felállni már képtelen katonák a kifolyt borba fulladtak.

Az OTP vezető Holánszky Béla egy ideig gombatermesztés céljára bérelte a hatalmas pincét. 1990 után ismét magántulajdonba került. A Halmy Deutsch család birtokán alakult meg 1948-ban a Vecsési Állami Gazdaság, amely később a Felsőbabádi Állami Gazdaság szervezetébe integrálódott. Az 1924-ben létesített és a II. világháború után állami gazdasági keretek között is működő, hatalmas tehenészetének istállóiban, kiszolgáló épületeiben Kövesy Attila dr., állami gazdasági állatorvos 1992-ben alakította meg a Bio-Market Kft-t, amely kezdetben mezőgazdasági tevékenységet végzett. A Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési kerületének kivásárlását követően az állatorvos az épületek átépítésével, logisztikai és ipari park kialakításával vállalkozások tucatjai számára teremtett telephely lehetőséget. Ezzel jelentős mértékben segítette Vecsés fejlődését és adóbevételeit. Ma a társaság főként raktározási és logisztikai tevékenységet, ipari park-kezelést végez.

A földbirtokos Halmy Deutsch család kastélya körülbelül az állami gazdasági ebédlő helyén, a mai Széchenyi út kanyarulatában állt. Szép és stílusos, sokszobás, központi fűtéses, már az 1920-as években is tapétázott szobákkal, házi kápolnával, étkezővel, igényes fürdőszobákkal felszerelt patinás épületét alagcsövezett, gondosan ápolt park vette körül. A II. világháború végén és azután, 1945-1946-ban a Halmy kastélyt „a múltat végképp eltörölni” vezényelt munkások valósággal szétrombolták, és a vecsési cselédek a saját építkezéseikhez szinte téglánként széthordták. Megsemmisült a kastély értékes berendezése, a lépcsőház művészi fafaragású cseresznyefa korlátja, a lépcsőfeljáratban elhelyezett vagyont érő nagyméretű brüsszeli csipkék, a barokk stílusú bútorok, a fürdőszobák márvány kádjai, medencéi, és a család messze földön híres kardgyűjteménye is.

Halmy József felesége a Wolfner bárócsalád leánya, Lili volt. Egy fiúk született, Sándor. A Halmy Deutsch család emlékét őrzi a Városi Önkormányzat által az 1931. évi parcellázás 75. évfordulóján a Halmy József téren felállított márvány emlék, a Halmy József nevét viselő tér és utca, valamint a Bálint Ágnes Kulturális Központban róla elnevezett terem. Orosz Károly helytörténész, mérnök-újságíró egy cikksorozatban ismertette a Halmi telep történetét. Ugyanis a Halmi telep neve nem a Halmy Deutsch családról, hanem a középkori Halomegyház, Halom településről ered, s ezért nem írjuk y-nal a Halmi-telep városrész nevét. 

(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!




Joomla Extensions powered by Joobi