(2220 Vecsés Árpád u. 29.) 1873-ban Jánosvölgyön született és 1944-ben Auschwitzban lett a fasizmus áldozata.
Budapesten asztalosként szerzett segédlevelet 1891-ben, majd Münchenben és Berlinben tanulmányozta a szakmát. Vecsési cégét Günczler és Stark Társaság néven 1907-ben alapította az Árpád u. – Károly u. sarkán, amely a II. világháború után Fehérnemű KTSZ, majd a Vecsési Ruházati Szövetkezet egyik bázisa lett.
Üzemében öt segédet és három tanulót foglalkoztatott. 1925-ben Vecsés legnagyobb asztalos üzemeként szakmai aranyérmet nyert. Termékeit többnyire a fővárosban értékesítette. A Károly utca felől nyiló fűszerüzletüket a felesége, Elbogen Etelka működtette.
Négy évig volt a fronton az I. világháborúban. 1938-ban még a Vecsési Ipartestület elnökségi tagja volt, aztán a zsidótörvények alapján megfosztották műhelyétől, majd 1944-ben zsidó származása miatt Monorra deportálták és a holokauszt áldozata lett.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.
Please wait...
