(2220 Vecsés Apaffy u. 28.) Vecsésen született 1938. május 19-én. Elemi iskoláit Vecsésen végezte. A villanyszerelő szakmunkásvizsga után a fővárosban villamos gépkezelő, majd villamos telepkezelő volt. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki oktatói oklevelet szerzett.

1954-1955 között a Vörös Csillag Traktorgyárban szerelő, 1955-1956-ban villanyszerelő volt. 1956-1974 között a Kőbányai Textilgyár elektrikusa. 1974-től nyugdíjazásáig Vecsésen a Martinovics téri Általános Iskola tanára. 1990-től két ciklusban, majd 2002–2006 között önkormányzati képviselő és az Önkormányzat mellett működő Oktatási, Művelődési és Sportbizottság elnöke, tagja, 2002 -től a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. Az oktatási, művelődési és sportbizottság elnökeként kiemelkedő szervezőmunkát végzett az ifjúság sportolásáért (Lóti-Futi), az oktatási intézmények építéséért és fejlesztéséért, a kulturális rendezvények színvonalának emeléséért, támogatásáért. 2010-től az oktatási bizottság külsős tagja.

Cikkei, tanulmányai 1991-től jelentek meg a Vecsési Tájékoztatóban, valamint 1993-tól a Vecsési Kalendáriumban. Vecsés XX. századi történelméhez készített tanulmányokat, könyveket a Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola történetéről, az 1956-os forradalom vecsési hőseiről és áldozatairól, a vecsési vitéz előnévvel kitűntetett családokról és a vitéz sorról, a vecsési cserkészcsapatokról, neves vecsési emberekről, településünk díszpolgárairól, városunk köztéri és egyházi szobrairól, emlékműveiről, emléktáblákról, művészeti alkotásairól, s legutóbb 2012 végén a vecsési utcanevekről. Vecsés újratelepítésének 225. évfordulójára készített Fal nem épül ember nélkül c. rockopera elkészítésének egyik közreműködője, történelmi szövegének írója.

Ő volt az egyik javaslattevője a Városi Önkormányzat által az Aradi vértanúk tiszteletére az Erzsébet-téren felállított kopjafának, a II. világháború vecsési áldozatai emlékművének, a Halmy József téren a Halmy Deutsch család emlékére állított emléknek, az 1956-os forradalom vecsési hősei és áldozatai emléktáblájának, a Bocskai és a Rákóczi szabadságharc emlékoszlopának. Tevékeny részvevője és mozgatója a testvérvárosi kapcsolatoknak, a székelyföldi Gyergyószárheggyel kialakított együttműködésnek. Rendszeresen tartott ünnepi beszédeket az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az 1848-as szabadságharc vecsési hősei és az Aradi vértanúk emlékére, vagy a Magyar Kultúra napján a Himnuszunk tiszteletére rendezett ünnepségeken.

Többször volt tagja Rheinstetten és Gyergyószárhegy testvérvárosokba induló hivatalos delegációknak. Munkásságát Vecsés Város Önkormányzata 2008-ban Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el. Felesége, Tábori Antónia tanítónő, aki 1957-1994-ig a Martinovics téri iskolában tanított. Két gyermeke van: Ilona, (1960, takarékszövetkezeti számlavezető), László (1964, GOV diszpécser).  Szabadidejében helytörténeti kutatásokat végez, olvas és maketteket készít városunkról.