(2220 Vecsés Károly u. 8.) Solymáron született 1897. január 30-án és Vecsésen hunyt el 1988. május 22-én.
Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt és fogságba esett. Kiszabadulása után, 1920-ban telepedett le Vecsésen. Úri és női szabómesteri iparigazolványát 1923-ban szerezte meg. Önálló iparosként működött a községben az államosításokig. 1945-1949-ig a Nemzeti mozgó bérlője és üzemeltetője volt, amelyet családi alapon működtettek. Ifjú korától szenvedélye volt a bélyeggyűjtés. Az elsők között volt tagja az 1952-ben megalakult MABEOSZ-nak.
Vecsésen ő alakította meg a bélyeggyűjtők körét. Legendásan szép és értékes gyűjteménye volt, amellyel többször szerepelt külföldi, hazai és vecsési bélyegkiállításokon. 1974-ben megkapta a MABEOSZ ezüst, és 1982-ben az arany kitüntető jelvényét is. Segítője, támogatója, szaktanácsadója volt a helyi bélyeggyűjtőknek.
(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.
Please wait...
