Fehér (Weisz) János

feherjanos

Plébános


Felsőtelepi plébános, pápai prelátus, pápai kamarás (2220 Vecsés Fő u. 49.) Örszálláson született 1874. június 3-án és Vecsésen hunyt el 1958. november 21-én.

A teológiát Kalocsán és Vácon végezte, 1906-ban került Vecsésre káplánnak és 1909 óta volt plébános. Az egyháztanács, az iskolaszék és a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke, a falusi kultúrházban működő óvoda igazgatója. Esperesi, később prelátusi címet kapott. 1921. október 5-én pápai kamarássá nevezték ki. 1912-1923-ig a felsőtelepi leánypolgári iskola igazgatója és iskolaszékének vezetője volt. Az ő kezdeményezésére és támogatásával épült fel a falusi kultúrház, a község büszkesége, amelynek a felavatásakor (1927) a pápai prelátus és kamarás, esperes plébánost Vecsés község díszpolgárává választották, és megkapta a III. o. érdemkereszt kormányzói kitüntetést is. A kultúrházat a német csapatok 1944 novemberében lángszóróval fölgyújtották és teljesen elpusztult.

A szülei után kapott örökségét a felsőtelepi templom-zárda és leánypolgári iskola építésére adományozta. A templom- és zárdaalapító pápai prelátus és kamarás emlékét a Vecsés-telepi Római Katolikus Egyházközség 1931 pünkösdjén a Petőfi téri templom belső falán elhelyezett márványtáblán örökítette meg. Közéleti tevékenységéért a Pest vármegyei törvényhatósági bizottság tagjává választották. Határozott egyéniség lévén évtizedekig uralta a község közéletét és nevéhez számos, máig élő, s nem éppen keresztény legenda is kapcsolódik. Tény azonban, hogy az ő határozott és önfeláldozó kiállása nélkül 1944 végén a német csapatok a felsőtelepi római katolikus templomot is felrobbantották volna, mint ahogy a Károly utcai evangélikus és a falusi katolikus templomot, a kultúrházat valamint a falusi malmot fel is robbantották. Határozott életcélja volt, hogy a németek által felrobbantott falusi plébániatemplom helyett új templomot építtet. Minden erejével, tudásával, ismeretségével harcba szállt ennek a célnak a megvalósításáért. A II. világháború után kialakult és megerősödő kommunista diktatúra idején azonban már mindenhol kemény ellenállásba ütközött, sőt a fő utcán a svábok hatalmas összefogásával a félig már felépített templomot le kellett bontatnia. Nem érhette meg a Jókai utcai templom 1968. évi felszentelését. Emlékét őrzi a 2013. május 24-én Vecsésen megnyított Bálint Ágnes Kulturális Központban róla elnevezett terem.

(2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!




Joomla Extensions powered by Joobi