Deák István

(2220 Vecsés Angyal u. 3.) Lentiben született 1922. április 11-én és Vecsésen hunyt el 2011. szeptember 13-án. 1925-ben Szolnokra költöztek. Iskoláit is ott végezte. 1941-től mozdonylakatos a Szolnoki Járműjavító Üzemben. A MÁV Millenniumi Művészeti Rajziskolájába járt, melyet Mór Antal vezetett. 1943-tól katona volt és szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948-ban tért haza és visszatért a MÁV-hoz. 1949-ben felvették a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de családi okok miatt kimaradt. Gépipari technikumot végzett és Chiovini Ferenc magániskolájában rajzolni tanult. 1968-tól a Vasutasok Szakszervezete Képzőművészeti Iskolájába járt, ahol Klink György és Benedek György festőművészek voltak a tanárai. 1973-tól számos önálló kiállítása volt. Szolnokon, a Vasutasok Szakszervezete szervezésében külföldön: Freiburgban (1971), Drezdában (1976). A Vasutasok Országos Képzőművészeti Kiállításán a Reggelizők című képe nagydíjat kapott. 1982-ben nyugdíjba vonult és 1987-ben Vecsésen létrehozta az Angyal utcai műtermét, ahol sok-sok festményt készített. Termékeny alkotóművész volt. Tájképei, virágcsendéletei, a kenyeret a hóna alatt szorongató munkásgyerekről, a magyar történelem híres személyeiről és eseményeiről, a szolnoki járműjavítói csarnok szerelőállásairól, a téli Vecsésről, virágzó napraforgókról festett képei látványosak voltak és többször szerepeltek a Vértesi Nándor utcai Vecsési Kiállító Teremben Görög Béla által rendezett kiállításokon. Megfestette a Vecsést újratelepítő Grassalkovich Antal herceg portréját is, amit a Városi Önkormányzat épületében helyeztek el, az Aradi vértanúkról festett tablója pedig az Andrássy telepi iskola falát díszíti. Munkásságát Vecsés Város Önkormányzata 2003-ban Pro Urbe díjjal ismerte el. 

Grafikus, festő